„… ahhoz, hogy manapság (s ez a manapság immár jó hét évtizede tart) egy zsidó magyarnak fogadtassék el, bizonyos föltételeknek kell megfelelnie, amelyek, hogy rövid legyek, lényegében önmegtagadáshoz vezetnek. Az élet ugyanis vagy demonstráció, vagy kollaboráció.” (Kertész Imre)

A múltkori tanácsülésről szóló tudósításomban eléggé vállvonogatva írtam arról, hogy a megyei tanács késlekedése miatt nem tudtunk költségvetést elfogadni Csíkszeredának sem, most, múlt pénteken viszont már vastagodott a tréfa… Enyhe túlzással élve: órákkal a februári rendes tanácsülésünk előtt megtudtuk, hogy Hargita megye mélyen tisztelt megyei önkormányzata (élén korunk meghatározó gondolkodójával, a jövőnek utat szabó Borboly Csaba elnök úrral) ezúttal sem méltóztatott elfogadni a megye költségvetését. Rossz nyelvek szerint ennek az újonnan feltűnt “szakemberek” szerény szakmai tudása az oka, de az eredmény szempontjából ez lényegtelen…

Hargita megyében az RMDSZ-es többségű megyei önkormányzat kénye-kedve szerint osztogatja a célirányos beruházási összegeket, keveset juttatva azoknak a helységeknek, ahol MPP-s polgármesterek vannak.

Thamó Csaba tanácsos, megyei MPP-elnök elmondása szerint péntekre, február 26-ra hívta össze a Megyei Tanács a rendes havi ülését, amelyen több mint 50 határozattervezet szerepelt, de egyik sem a költségvetésről szólt. Csütörtökön reggel, váratlanul kapták kézhez az értesítést, miszerint aznap este rendkívüli ülést tartanak két napirendi ponttal. Egyik a pénzelosztásról szólt, a másik az iskolások tej-kifli programjáról.
Thamó Csaba úgy véli, hogy a csütörtöki ülést törvénytelenül hívták össze, mert csak aznap reggel értesítették a tanácsosokat, a költségvetést pedig pénteken, a rendes ülés keretében kellett volna megvitatni. „Az RMDSZ egyszerűen eldugta a határozatot és a pénzt, és arra törekedett, hogy mi ne lássuk, miről döntenek” – nyilatkozta az MPP-elnök, aki azt is elmondta, hogy az ügyben a prefektushoz fordulnak, kérve a törvénytelenül és szabálytalan összehívott ülésen elfogadott határozatok  megsemmisítését.
Az MPP tanácsosai nem vettek részt a csütörtöki rendkívüli ülésen, a pénzeket nélkülük osztották el háromfelé, a megyei régiók szerint: Gyergyószéknek 28,72, Csíkszéknek 34,21 és Udvarhelyszéknek 36,06 százalékot. A költségvetés 80%-át az állami központi alapokból, 20%-át pedig a helyi adókból és illetékekből fedezik. Látszatra méltányos az elosztás, de részleteiben óriási aránytalanságok tapasztalhatók, ezért diszkriminatív, hangsúlyozta a Thamó Csaba. Azoknak a településeknek, ahol RMDSZ-es polgármester van, több pénzt utaltak ki, mint az MPP-s polgármesterek vezette falvaknak, városoknak. Íme a konkrét példák: Székelykeresztúrnak 672 ezer lejt utaltak, míg a nálanál nagyobb Gyergyószentmiklósnak csupán 405 ezer lejt. Az MPP-s polgármester vezette Farkaslaka 100 ezer lejt kap, míg Máréfalva 391 ezer lejt. Székelyudvarhely majdnem Máréfalva szintjére süllyedt (beárnyékolja a költségvetést a Bunta-Borboly rossz viszony), hiszen 566 ezer lejben részesült, míg Csíkszereda 776 ezer lejből gazdálkodhat. Szentábrahámnak 96 ezer lejt utaltak ki, de nem vették figyelembe, hogy sürgősen segíteni kellene a községhez tartozó Firtosmartonos falu vízellátásán. De legkirívóbb Tusnádfürdő és Bögöz esete. Amíg a turisztikai központként ismert, MPP-s vezetésű Tusnád város 65 ezer lejt fordíthat beruházásokra, az RMDSZ-es vezetésű Tusnádfalunak 332 ezer lejt (!) utaltak ki. Bögöz község 244 ezer lejt kapott községi szinten, de ebből az MMP-s vezetésű Bögöz falu még egy lejt sem.

„A következő alkalomkor majd kaptok”
Ezt válaszolták a megyei intézménytől Mihályi Ferenc bögözi polgármesternek, amikor arról érdeklődött, hogy a községközpontnak, hasonlóan a hozzá tartozó hét faluhoz, miért nem biztosítanak pénzt az iskola, óvoda, vízhálózat és a sportpálya karbantartására. Mihályi Ferenc is elfogadhatatlannak tartja, ahogyan az RMDSZ bánik a közpénzekkel. 
Nyilvánvaló a politikai diszkrimináció, emiatt valószínű, hogy az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordulnak, hangsúlyozta Thamó Csaba, aki azt is kifogásolja, hogy nem a rendes havi ülés keretében vitatták meg a pénzek elosztását, ahol a szakbizottságok megvitathatják a döntéseket. A rendkívüli üléssel ez elkerülhető volt, ezt használta ki méltánytalanul az RMDSZ – nyilatkozta az MPP-s tanácsos.

Új beruházásokra is jut pénz Maros megyében
Maros megye idei költségvetése 230 millió lej, közel 3 millióval kevesebb a tavalyinál. A Maros Megyei Tanács ebben az évben olyan jelentős beruházási programokba kezd, mint például hulladéktározók létesítése, vízvezetési és -tisztítási programok. „2010-es költségvetésünkkel biztosítani tudjuk az összes intézményünk működését és a beruházások társfinanszírozását, valamint olyan helyiségek karbantartását is, amelyek a decentralizáció eredményeként tulajdonunkba kerülnek” – nyilatkozta Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök.

Barótot az RMDSZ vissza kell szerezze?

Kovászna megye idei költségvetése nagyban hasonlít a tavalyihoz. Ha 2009-ben az összeg meghaladta a 70 millió lejt, az idén kb. ennyi pénzből kell gazdálkodni. A legnagyobb költségvetési tételt továbbra is a szociális juttatások, szolgáltatások jelentik: a büdzsé összesen 41,2% fordítják ilyen jellegű célokra. A másik komoly tételt a kulturális intézmények és programok finanszírozása teszi ki, amely a teljes összeg 15%-a. A megyei önkormányzat, a saját és a hozzátartozó intézményekkel összesen 1057 alkalmazottnak ad fizetést. A városoknak, községeknek leosztott megyei pénzek elosztásánál most sem vették figyelembe a fejlesztési terveket, a reális szükségleteket, hanem politikai színezet alapján osztogatják a pénzt nehezményezi  Nagy István Barót MPP-s polgármestere. Ha minden igaz, idén 270 ezer lejből kell gazdálkodni az Erdővidéki kis városnak, vannak községek, akik ennél többet kaptak, de Tamás Sándor megyei tanácselnök szerint pozitív diszkriminációt alkalmaznak. Érthető a baróti polgármester felháborodása, hiszen a tanácselnök többször is nyilvánosan kihangsúlyozta, Barótot az RMDSZ vissza kell szerezze.

Ebben a kicsavarodott világban bajban vannak a teremtés koronái, a férfiak. Őket sújtja elsősorban a gazdasági válság, és minden, ami ebből következik: a kifizethetetlen kölcsönök törlesztése, a kifizethetetlen tartásdíjak, a kifizethetetlen adók, a kifizethetetlen lakbérek, lízingek ésígytovább...